Mi okozza a szívférgességet?
A szívférgességet az előbbi féreghez hasonló, másik fonálféregfaj ( Dirofilaria immitis ) okozza, melynek kifejlett, néhány tized milliméter vastag példányai akár a 12-30 cm hosszúságot is elérhetik. Ezeknek a férgeknek a kifejlett egyedei elsősorban a jobb szívfélben, valamint a szívhez vezető nagyobb erekben élősködnek. Szintén a szúnyogok a t erjesztői és a kutyákban, macskákban fordul elő elsősorban, de más ragadozókban is kimutatták. Ez a féregfertőzöttség Amerikában, Ausztráliában, Japánban és Európa mediterrán térségeiben , elsősorban Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Dél-Franciaországban fordul elő. A hazánkkal közvetlenül vagy közvetve szomszédos déli országokban is előfordulhat. Hazánkban 2008-ig csak olyan kutyákban diagnosztizálták, amelyek endémiás területen fertőződtek. 2009-ben számoltak be az első hazai, itthon fertőződött kutyáról és 2010-ben kedvencként tartott görényről, ez utóbbi egyben az első európai eset volt, így Magyarországon is számolni kell a féreg jelenlétével.
Mi a jelentősége?
A szívférgesség, különösen a féreg kifejletté válás a előtti szakaszban gyakran tünetmentes. Az enyhe fertőzöttség, illetve a betegség korai szakasza nem jár egészség-romlással, vagy csak mérsékelt fáradékonyságban, lesoványodásban, tovább á alkalmankénti száraz köhögésben, orrvérzésben vagy nehézlégzésben nyilvánul meg. A tünetek később súlyosbodhatnak. Esetenként a felköhögött váladék véres lehet, esetleg légzési elégtelenséget követő hirtelen elhullás is előfordulhat. Nagyobb igénybevételnek kitett kutyáknál (pl. munkakutyák, vadászkutyák) a teljesítmény csökkenése vehető észre. A fertőzött szúnyog „csípésétől”, azaz a beoltástól a féreg kifejletté válásához 6-9 hónap kell. A felnőtt férgek akár 7 évig is élhetnek a kutyában.
A fertőzöttség terjedését a fertőzött köztigazda szúnyogok számának növekedése, a fogékony kutyák és macskák endémiás területen való mind gyakoribb utazása, a turizmus növekedése és a fertőzöttség fel nem ismerése segíti.